Az itt található információk, bár gondosan összeszedett írásról van szó, csak érintőlegesen tárgyalja a pálinkafőzés folyamatát.

Miből lehet pálinkát főzni?

A közismert mondás szerint mindenből, amiből lekvár főzhető, abból pálinka is. Komolyabban azonban az úgynevezett Pálinkatörvény szabályozza a magyar pálinka lehetséges alapanyagait. Eszerint pedig magyar pálinka “kizárólag Magyarországon termett, nem sűrített, nem szárított és nem aszalt gyümölcsből, illetve Magyarországon termett szőlőtörkölyből” készülhet.

A pálinkafőzés lépései

  1. Erjesztés
  2. Lepárlás
  3. Érlelés

Erjesztés

Az erjesztés egy olyan biokémiai folyamat, amelynek folyamán a cefrézett gyümölcs cukortartalma alkohollá alakul. Az egyenletes erjedést katalizátorok segítik, jellemzően fajélesztők jelenléte mellett jön létre a kiterjedt cefre, mely vizet, alkoholt, valamint szilárd és oldott anyagokat tartalmaz. Ez az anyag már alkalmas a lepárlásra.

Lepárlás

A lepárlás a pálinkafőzés legfontosabb mozzanata, melynek során keletkezik a párlat, ami a megfelelő szabályok betartásával pálinkaként fogyasztható.

A lepárlás folyamán a szakemberek az kiterjedt cefréből elkülönítik az illékony anyagokat a szilárd részektől. Illóanyag a víz, az etil-alkohol, valamint különböző kellemes és kellemetlen aromájú szerves vegyületek, a metil-alkohol, az aldehidek, a kozmaolajok, a szerves savak, az észterek és egyéb aromaanyagok.

A folyamat során a réz vagy rozsdamentes acélból készült tartályokat használnak, melyekben
a kiterjedt cefrét felmelegítik, eközben elő- közép- és utópárlat keletkezik. Ezek szétválasztása igen kényes folyamat, A legértékesebb rész, a középpárlat kiválasztása, annak minősége határozza meg a végeredményként kapott pálinka minőségét. Az elő- és utópárlatot még egyszer desztillálják a tiszta ízek miatt.

Érlelés

A palackozás előtt még érlelni kell a pálinkát, hogy az ízek, az aromák összeérjenek. Az érlelés.

A pálinka érlelése többféleképpen történhet, és az érlelés minősége és metódusa is befolyásolja a kész pálinka jellegét, színét.
A rozsdamentes tartályokban harmonizált párlatok általában víztiszták, harmonikus, nem karcos pálinkák ellentétben a fahordókban érlelt pálinkákkal, melyek a fahordó tipusa szerint különféle színeket és további aromákat kapnak az érleés során.

Érlelés után a pálinkák már csak a palackozást várják.